VLAD DRAKUL

Havasalföld (Valachia) fejedelme 1436-1442 és 1443-1447 között. A Basarab család tagja, Öreg Mircea (Mircea cel Bătrân) fia. Havasalföld fejedelmeként éppen a magyar király (Luxemburgi Zsigmond) vazallusa, felelős az Erdély és Havasalföld közötti kereskedelmi útvonalak biztosításáért. Bár a Római katolikus egyház kedveltje és hűséges kiszolgálója, II. Vlad egy nem éppen katolikus tettel vívta ki magának a Havasalföldi uralmát: meggyilkolta a rivális nemesi család tagjait, a Dăneşti-eket, akik valamennyire rokonai is voltak, lévén a Basarab-októl származtak. Így 1436-ban Havasalföld teljes értékű uralkodója lett. II. Vlad a Dracul (draco latinul sárkány) nevet azután kapta (vagy adta magának) miután 1431-ben Zsigmond császár beveszi a Sárkány Lovagrendbe.

I. Ulászló magyar-lengyel király 1444-ben hadat üzent Törökországnak, behatolt a török Rumélia tartományba, és Várna felé nyomult előre. A hadak egyik vezére Hunyadi János volt, aki felkérte II. Vlad-ot, hogy Magyarország vazallusaként és a Sárkány Lovagrend tagjaként csatlakozzék hadaival, utóbbi azonban elutasította a felkérést. Helyette Mircea nevű fiát (a legidősebb, a középső III. Vlad Tepes, a legfiatalabb Radu) küldi a háborúba. A várnai csata a keresztény hadak katasztrófális verességével ért véget, Hunyadi János éppen, hogy megmenekült, de maga I. Ulászló király odaveszett. A havasalföldi fejedelem és fia nyíltan is Hunyadi Jánost hibáztatták a vereségért, amúgy sem felhőtlen kapcsolatukat így mélypontra juttatva.

II. Vlad Dracul fejedelmet 1447-ben saját nemesei gyilkolták meg (II. Vladislav megrendelésére), Mircea fiával együtt. Utóbbit állítólag élve eltemették. Hunyadi János saját jelöltjét juttatja a trónhoz, a Dăneşti klán egyik tagját, aki majdan első áldozata a hírhedt III. Vlad-nak, akinek rémtettei alapján keletkezett jóval később a Drakula történet.

Bár II. Vlad Dracul fejedelem tehetséges tábornokként és sikeres uralkodóként tartották számon, a történelem mégis leginkább a hírhedt fia, Vlad Tepes által ismeri.