Az ébredés

Hideg szél süvített végig a kietlen tájon, a fehér hold is elbújt a komor fellegek mögé. A messzi hegyek ormain fények gyúltak, mint milliónyi szentjánosbogár. A mélyfekete éjben alig kivehető árnyalakok mozgolódtak, mind a hegyek felé tartottak. Palástjaik lobogása félelemmel töltötte meg a puszta hallgatását. Hamarosan kivehetővé vált a Marith hegyen álló misztikus, ódon várkastély. Az árnyak mind oda igyekeztek. Két titokzatos utazó emelkedett ki a tömegből, s alig hallhatóan suttogtak a várható eseményekről…

-         Mégis mi lesz, ha Azarik nem támogatja az ötleted?

-         Túl sokat aggódsz Montana… Visszautasíthatatlan ajánlatot teszek neki…

-         Kétszáz éve béke van a farkasok és köztünk, te pedig háborút akarsz indítani, megidézted a véneket, s ennek beláthatatlan következményei lehetnek!

-         A háború már elkezdődött… A dögök az én birtokaimon vadásznak, de nem holmi veszett falkákról van szó! Szervezetten támadnak. Új vezérük van.

-         Bármi is történjen, én veled vagyok!

A sok halálsápadt utazó mind megérkezett. Odabent ezer, és ezer gyertya fénye, és aranyba öltöztetett pompa fogadta őket. A vörös, fekete palástok, s a díszes, aranykirakásos bársonyruhák kavalkádjában a márványpadlós termek úgy festettek, mintha vendégül látnák a világ összes királyát. A nagy hangzavar csendesedni kezdett mikor megtelt a legdíszesebb terem. A falakon aranymintás rózsák voltak felfestve, s a gyertyák fényénél a monumentális festmények, mintha életre keltek volna. Hamarosan megérkeztek a vének. Halotti csend szállt a zsibongó várteremre. Itt volt Memphar a legidősebb, testvére Maggoth, s a különc Lucius is. Memphar a pódiumra állt, s szót emelt:

            - Isten hozott benneteket barátaim! Mindannyian tudjátok, hogy miért vagyunk ma itt. Egy ifjú dinasztia vezetője életbevágó híreket akar közölni. Oly nagyszabásúak hírei, hogy még ahhoz is volt bátorsága, hogy felébressze a véneket! Hallgassátok hát, Ankileii Imniliust, a vérhold család fejét!

            Ankileii fekete palástját félrecsapva indult meg a pódium fele. A sok más dinasztia képviselője gyanakodva, és gyűlölködve tekintett rá, ám az ifjú mester bátorsága töretlenül megmaradt.

-         Tisztelet mindannyitoknak nemes vámpírok! Tudom, nem volt bölcs döntés, de a szükség szorít, össze kellett hát hívnom a tanácsot. Hihetetlennek tűnhet, de a farkasok ismét sereget szerveznek, s már a határvidékeket ostromolják. A zsákmányainkat eszik, s harcosaimat ölik!

-         Ugyan már! Ez badarság! Csupán arról van szó, hogy egy tapasztalatlan mester nem tudja megvédeni a családját, pár rühes kutyától! A farkasok Warraf óta képtelenek értelmesen gondolkodni!

-         Bár igazad lenne Belaen! Ám korántsem ily rózsás a helyzet. Határ menti birtokokat kaptam a töviserdő közvetlen szomszédságában, mint újdonsült vezető, s mind tudjuk, hogy alig akadt vámpír ki képes lett volna arrafele pár évnél tovább megélni. Eltekintek minden cselszövéstől, s még bizonyítékot is mutatok nektek!

Két vámpír futott be a terembe, egy kék, vérben tocsogó zászlóval, melyet Warraf rúnája díszített, s magukkal hoztak egy farkas kezet is.

-         Íme! Shad, és Bákes. Nemes harcosaim, tízen támadtak rájuk, a bozótosban, ám tanításomat követték, s megmenekültek. A farkasoknál ez a zászló volt!

-         Ilyen feltételezésekbe nem bocsátkozhatunk! Javaslom, hogy rendeljünk két hadurat Ankileii mester irányítása alá, akik vele együtt felmérik a veszélyt. Minden hadúr tíz-tíz emberét viheti magával!

-         Köszönöm Memphar mester! Javasolnék is két hadurat, akik segítsége nélkülözhetetlen lenne számomra! Azarik nagyúr az északi hydravölgy helytartója, és Kharon mester az északnyugati lápgyémánt királyság feje.

Most még nagyobb hangzavar támadt, s a káoszt Kharon törte meg.

-         A határvidéken élek, mint Ankileii, s tudom milyen nehéz ott az élet. A határ mentiek rengeteget harcolnak, s biztos vagyok benne, hogy az ifjú mester meg tud különböztetni pár farkas hordát a szervezett hadseregtől. Csatlakozom hozzá, és segítek kivizsgálni ezt a kényes ügyet. A következő holdtöltén visszatérek vele, s beszámolok mindenről.

-         Ankileii nagyon jól tudja, hogy a hydravölgy vezet lányom birtokára, s ha igazat mond, elsőként fog elesni birodalmam külső segítség híján. Lányom élete pedig fontosabb nekem, mint sajátom, s harcosaimé, ha az én segítségem kell az ifjúnak, hát megkapja! Azarik hydravölgy helytartója készen áll az indulásra!

Még hosszasan vitatkoztak, s érveltek a különböző házak, s hajnaltájban útnak indulhatott fekete szekerein a kis küldöttség Ankileii birtokára.

-         Az igazat megvallva nem hittem, hogy sikerrel jársz barátom!

-         Látod Montana az egész csak határozottság kérdése, meg hát az a véres zászló is jól jött.

-         Shadot azóta is rémálmok gyötrik…

-         Hamarosan véget vetünk a rémálmainak, s ennek az egész kibogozhatatlan háborúnak…